Eljátszok a gondolattal, hogy mi lenne ha... - BMW 330xi tüdőgyulladással

Véletlenül eltévedtem, és a hahu-n lyukadtam ki. Na ha már itt jártam a nagy BMW keresésemben, amikor is 540i E39-eseket nézegettem eredendően a googlen, akkor - gondoltam - körbenézek, hogy miket is akarnak nekünk magyaroknak eladni.

Nem kellett messzire mennem és belebotlottam ebbe a kombi, manuális, 330xi BMW-be, és eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha nem lenne nekem egy édes egyetlenem, akit semmire és semmi pénzért sem cserélnék el! Azaz: Nekem itt van a Marcsikám! (L)

De mi lenne, ha nem helyette, hanem mellé vehetnék egy másik Touringot is. Hát ez lenne:

A hirdetés, mely nem régóta van fent:

http://www.hasznaltauto.hu/auto/bmw/330/bmw_330xi_touring-5638416

Nem csak a piros színe keltette fel az érdeklődésemet rögtön, hanem a 330xi és manuális volta is. A full-full extra már csak hab volt a tortán.

A mellékelt szövegről később. (Ami szerintem google-fordítóval készült, így lehetnek benne oltárian nagy baromságok.)

Képek:

Szemből teljesen tökéletesnek néz ki. Lámpaburák ugyanolyanok, csak a bal visszapillantó tükör lóg lefele. Ez rögtön egy 50.000 Ft-os móka. Ami még látszik, ez egy utolsó példány a face-s, és egyáltalán az E46-os szériából.

Itt már látszik az 1,3 milliós regadó nélküli ár kiváltója: Faráeséstől durván behorpadt tető.

Ez bizony durva treffer volt, de a szélvédő nem tört be! Szóval amellett, hogy jelentős vízmennyiség gyűlik össze a kocsi tetején, mini BMW-tavat létrehozva - mi még nem áznánk el!

143 vs 150 Ps avagy amikor egy BMW E46 318i és egy Ford Escort RS2000 találkozik...

BMW mániás vagyok. Nem! Autómániás inkább. Vagyis inkább autómániás, azon belül meg BMW mániás. De ez meg már megint sántít, mert minden - igényes, egyedi, főként német gyártású - autót imádok, de minimum (meg)csodálok.

Lehet az egy '89-es W124-es Mercedes, vagy éppen ez a Ford Escort RS is, melyből kicsiny hazánkban éppen olyan kevés van, mint pl.: BMW E39 M5-ből.

143 vs 150 Le, avagy egy BMW 318i és egy Ford RS találkozása

Ezt - a legtöbbször Veszprémben tanyázó fenevadat - már sokszor megcsodáltam, és mivel ismerem a gondos gazdiját így vártam az alkalmat, hogy mikor keríthetünk sort arra, hogy ne csak elbeszélésekből meg néha-néha - a városban közlekedve - látva csodálhassam meg, hanem benne ülve is.

A becenevén csak Ford-nak nevezett jóbarátom - egykori kollégám - egy igazi fanatikus. Nem BMW-s, hanem Fordos. Meg kell állapítani, hogy ez is egy külön állatfaj. :-)

Ford és (fanatikus) társai ugyanúgy ragaszkodnak a kék-fehér Ford emblémához, meg a sportos, (Európai) elsőkerekes gépkocsijaikhoz, mint mi kék-fehér propelleresek a hátsókerékhez, meg a DSC off állapothoz.

Mindazonáltal tisztelem, és szeretem az ilyen emberekben azt is, hogy vérbeli megszállottak. Kedvelem Őket, mert rájövök, nem vagyok egyedül a világon a BMW-, autó-, lóerő- buzériámmal/megszállottságommal. Vannak még hasonszőrű őrültek, olyanok mint én, nyugalom  nem maradtam egyedül... 

Ford megszállott Fordos. 6 éve él szimbiózisban a szeretett és féltett Ford Escort RS-ével, és becézgeti, szépítgeti, óvja és - ami fontos - elviseli azt, ha néha-néha meg is vicceli az embert. Míg egy egyszerű kocsitulajdonos pl.: egy apró, vagy leginkább bosszantó hiba felmerülésekor rögtön rásüti a bélyeget a kocsijára: Ez sz@r! Minek kellett megvennem, stb..., ez Ford esetében - és pl.: persze esetemben is - fel sem merül. Elfogadjuk, eltűrjük, és egy jót nevetünk a felmerült hibákon, és nem csak azt nézzük, hogy ez mennyibe kerül, hanem hogy milyen jó lesz, ha kész, hibátlan lesz a szeretett drágaság.

Ford 99%-ban úgy gondolkodik az autók - és főleg a szeretett kedvenc -  terén, mint én, így nem okozott meglepetést az, hogy fél szavakból is megértettük egymást. Amikor az autókról van szó, akkor mindegyikőnkből áradt a szeretet és az elhivatottság. Én hallottam, hogyan beszél Ő a kocsijáról, mely - nagy valószínűséggel - Neki fel sem tűnik: tisztelet, szeretet, sőt imádat és megszállottság. És biztos vagyok benne, hogy én is ugyanígy beszélek az én kis Marcsikámról, csak azt én nem észlelem...

Visszakanyarodva a Ford Escort RS-hez, röviden annyit kell róla tudni, hogy

- 1993-as évjáratú

- eredeti, megmásíthatatlan Ford Escort Rs-ről beszélünk. 

- tetőablak

- két első elektromos ablakemelő

- 2,0 l (1998cc), 

- 16V 

- 110 kW 

- 150 PS

- típusjelzése:  RS2000

-  és 150 Le.

A kocsin minden eredeti RS, vagy utánagyártott, de RS dizájnú. Gagyi, oda nem illő elem nincs a kocsin! Ülések, díszlécek, terelők. mind-mind eredeti és megmásíthatatlan RS. Egyedül a kormány lett kicserélve légzsákosra.

Ford elmondása szerint hosszú utak is könnyen és kényelmesen abszolválhatóak a kis 150 lovas masinával. És tényleg, mivel a kocsiba behuppanva, pláne az első sport ülésekbe, mindez 100%-ban elhihető információ.

Egy szó, mint száz: A megtekintett masina korához képest (lassan 20 éves lesz!) nem az általánosan elsütött megfelelő, hanem a kifogástalan jelzővel illetendő. Egyedül Ford sajátosságként a hátsó kerékívek rohadnak - kezelése így időszakosan mindig napirenden van.

A fényezés gyönyörű, a beltér egy 1993-as kocsihoz képest pazar. Az ülések eszméletlenül tartanak: feszesek, és az ember minden porcikája biztonságban van, akkor, amikor 60-70km/h-val megyünk bele egy üres parkoló körforgalmába. Ilyenkor érti meg az ember, hogy

1. Miért is van a kocsira az ráírva, hogy RallyeSport,

2. Mi is az, hogy erős kocsi elől hajt, és kitépi a két kézzel markolt kormányt a sofőr kezéből, és 

3. Miért is tud valaki egy ilyen kis gyöngyszemet is esze-veszetten imádni!

Ami feltűnő volt nekem, hogy a BMW eszméletlen csendes a Fordhoz képest. Persze a Fordnál nem zavart az irtózatos vonyítás, mert ez tartozik hozzá a feelinghez, meg a kicsúszós- gumifüstölős kanyarbevételekhez! 

De már megint sokat írtam, lássuk a képeket!

Íme a Ford Escort RS2000. A széles papucsok ide is elkellenek...

Fekete- piros és fehér. A domináns színek a RallyeSport Fordon.

Ne feledjük, amit látunk az közel 20 éves felszereltség! Elektromos ablakemelők, elektromos tükörállítás, tetőablak, sportülések. Egyedül a digitklíma hiányzik belőle. De ez sem nekem, hanem a tulajdonosnak... :-P

Az elmúlt hétvége BMW-s örömei, melyet még a Marcsi is megkönnyezett! - beszámoló

A múlt (hosszú) hétvége tökéletesen alkalmas időpont volt arra, hogy a jó idő adta lehetőségek miatt egy kis BMW-s kiruccanást is megejtsünk LeviM5 fanatikustársammal.

A két főszereplő. A Marcsi és a Bestia. :-)

A program egyszerű, de nagyszerű volt:

Találkozás az aréna parkolójában, aztán csatt neki a Cseszneki szerpentin. Mivel jó idő volt, így lehetett számítani a motoros (hasonlóan lóerődús) barátokra is, így mi autósok kiemelt figyelemmel kellett, hogy közlekedjünk: Megyek-megyek, hátranézek senki, következő pillanatban két motoros a seggemben! Nem rossz. Így nem is magamra, hanem fokozottan a külvilágra kellett koncentrálnom.

Ezt leszámítva élménydús volt a nap. Jöjjön hát illusztrálásképpen a fotóáradat!

Mint minden alaposabb túra/kirándulás, ez sem kezdődhetett el egy alapos körbejárás nélkül, melynek a vége takarítás lett. (A sztori amúgy az, hogy beültem hátra és meglepve vettem észre, hogy a hátsó tárolórekesz - ha lehúzzuk a műanyagredőnyét koppig - akkor magától kiugrik a helyéről. Na mondom ezt letakarítjuk. És ebből lett egy egész délutános takarítás. Így megy ez a BMW tulajoknál...)

Amit megfogadtam...

Indulás előtt. A kocsik előtt-mögött állók a résztvevők. Köztük egy BMW-ben még sohasem ült megfertőzendő személlyel... :-)

És még pár katt, aztán indulunk.

Azaz nem mert ezt nem lehet abbahagyni. A fotótém(ák) nem mindennapi látványt nyújt(anak)

Párban. Érdekes dolog, hogy már jó párszor volt szerencsém megcsodálni ezt az E39-es M5-öst, de a látvánnyal még mindig nem tudok betelni. És ezzel nem csak én vagyok így. És ez csak a külseje. Na de a belseje, meg a hangja! Ez egy (V8) kór!

Egy kis újdonság.

Ahol akár még tank is beállítható, mint a mi kocsink szimbóluma. Egy kis meglepi mindig akad ebben az M5-ösben!

Na hát akkor túrára fel! 

A beszarásjelző kialszik...

Tegnap vettük észre, hogy valami nincs rendben a Marcsival. És mivel elég szűkszavú Kisasszony, így nem mondta, hogy mi a baja. Ekként maradt a doktorbácsi, aki alaposan, lelkiismeretesen megvizsgálta - közel egy fél napon keresztül állt megemelve a bakon (!) - hogy na vajon mi lehet a baja.

Reggel, amikor elváltunk egymástól mondtam a Marcsinak, hogy "Nekem aztán meggyógyulj!"

Hát meg is gyógyult, és mivel erre nincs TB támogatás, így röpke 13.000 Ft-omba került...

De legalább egészséges. És én nem sajnálom rá a pénzt. Mert a BMW több, mint autó! A BMW életérzés és hű társ.

/A probléma, amúgy a valamilyen szivattyú-tömítésének elhasználódása volt. A nevét pontosan nem tudom, mert nem jegyeztem meg, és hülyeséget meg nem akarok írni. Majd a papírról kiderül holnap./

Mikor mentem a Drágaságért, akkor vittem magammal fényképezőgépet is, hogy lőjek pár vidám fotót a kis bestiáról. (Akkor még nem tudtam, hogy 13 e volt a doktorbácsis mutatvány.)

Marcsi jobbról...

... és balról. Ezt a helyet nagyon szeretheti, mert sűrűn visszakívánkozik ide. Ezzel nincs is baj, de remélem ezután már csak úgy jövünk ide, hogy benézünk, hogy mindenki megvan-e, él-e, és nem azért mert doktorbácsit szeretnénk látni. :-)

Epilógus:

Így utólag visszagondolva, már motormosás után is furcsa volt, hogy a felnyitott motortérből füst tört elő, ugyanerről a helyről. Akkor azt hittük,

És a beszarásjelző már megint ég! :@

Kijárok és nyitok egy motorháztetőt, mert ájert érzek a motortér felől:

Dől ki a füst a motortérből. Fasza! Beszarásjelző vakítóan ég!

Nézem, valahonnan alulról jön a füst, mely igen büdös, és csak akkor jelentkezik, ha az autó hidegen - állás - után van beindítva. 

Hívom a Levente Urat: Doktorhoz kell vinni, mert vadul füstöl (szemből nézve) a motorom bal oldala.

Olaj nem lehet rajta, mert motormosáson volt nemrég. Szóval valami csöpög. 

Doktorbácsi mielőtt műtőbe viszi holnap megállapítja: Ez - nagy valószínűséggel - a kipufogóra csöpögő motorolaj. 

Kicsit megnyugszom, de mint szokott ez lenni, ha az embernek egy családtagját hamarosan doktorok cincálják szanaszétt, azért be vagyok fosva.

Marcsi motortere. A piros kör alatti részből dőlt a füst. A piros nyíl az irányt mutatja.

Epilógus:

Orrok, és ami mögöttük (alattuk) van

Összesen 12 henger, több, mint 550Le. És a Nm is 550 felett van. Ezek a számok. De az élmény...

Autóvásárlás - Átértékelve - Idővel...

Korábban - még a bmwe46.tumblr.com-on - jó pár bejegyzést szenteltem a BMW vásárlásom viszontagságainak, ezen tapasztalataim ecsetelésének. (Lásd alul a linkek!)

Így, hogy lassan eltellik fél év, hogy kocsiról-kocsira elkezdtem járni az országot, meg már hogy a garázsban parkol a kiválasztott, úgy már könnyen bírálom önnön magamat is, hogy voltak téves, vagy inkább nem éppen pontos megállapításaim, és további tapasztalatokra sikerült szert tennem.

Összefoglalva vegyesen minden, de mégis pontokba szedve:

1. Mindig állítottam, hogy Németországból kell BMW-t venni. Ezt mind a mai napig vallom, és ha valaki megkérdez, hogy hazánkban meginduljon-e BMW-t nézni tuti, hogy lebeszélném. Hogy miért onnan, azt sokszor leírtam a, így itt most erre nem térek ki.

2. Aztán határozottan állítottam, hogy Németo-ból kell behozni egy járgányt, ennek ellenére én még is egy - látszólag - magyarországit vettem meg. Magyarországi volt, de E-s rendszámmal, és cakli-pakli minden papír megvolt, műszaki adatlap, biztosítás, nem régen volt Mo-n, és a német adásvételi szerződés által ismert volt a vételi ára is. És ezt korántsem áron alul adták el - még kint sem. Magyarán nem présszökevény volt. Nem volt törve, még csak festve egy elem sem! Apró karcok voltak rajta, meg - ott helyben észrevett, és később kiderült apróbb - rozsdásodások. De nem az egész ajtóél rohadt szarrá, erről szó sincs, azok teljesen épek. Szóval jónak nézett ki, hibakód, ott helyben olvasva lett, és mindössze 4 apró hiba merült csak fel. A vétel mellett döntöttem. És azóta elválaszthatatlanok vagyunk. Betartottam: 

“Ne kapkodd el a vásárlást. Olyat válassz ami minden tekintetben megfelel az elvárásaidnak és amelyikbe ha beleülsz soha nem fog elkapni az az érzés, hogy “jobb lett volna talán várni még…”. Ha 318i-t szeretnél akkor várj még rá. Egy BMW-t nem azért vesz valaki, mert hirtelen egy kocsira van szüksége. A BMW egy életforma…”

Aki alaposan szemrevételez egy BMW-t, az egy ilyen ordítóan nagy rozsdafolt láttán rögtön visszavonulót fúj.

Később a szervizben beigazolódott az, amit egy BMW-s kollégám így fogalmazott meg:
"Mint kiderült jó vétel volt, futómű nem lóg, körbe új fékek vannak, motorban Mann-szűrők, látszik volt gazdája Németo-ban. Ez is azt jelenti, még mindig érdemes kintről behozni! Jó kiállású vas, makulátlan a belseje is!"

3. Állítottam az első részben: "200.000 km +-os kocsinak már híg a leve…" Igen, ha nem németországi, meg nem 10+ éves. Mert sajnos minden relatív. Egy magyar, vagy olasz 180.000 Km-es gép állapota az nem vetekszik egy vezetett szervízkönyves 220.000Km-es némettel. Ezt tapasztalatból mondom.

4. Véleményem továbbra is: Én csak benzines BMW-ben gondolkodnék.

Szabadban Tihanyban

...és akkor tegyünk egy kört Tihanyban - hangzott fel.
OK! - hangzott fel a válasz!

(...)

Aztán útközben:
"Te ennek nincs is hangja."
"Nem is lehet érezni, hogy mennyivel megyünk!"
"Ez nem nyikorog, és kényelmes!"
"Ha eltakarodik előlünk a Suzuki akkor az ülésbe akarok ragadni..."
"Össze kell gyűjtenem egy BMW-re!"

Aztán kiszállt. De még megvárta míg elindulok.
Igen, valahogy így kezdődött el anno nálam is az őrület. Egyszer megfertőzött, és azóta tart.

(...)

Ami még maradt a szerelésből + motor + alváz + külső mosás

Lassan véget ér a nem marginális beavatkozások sora, mely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gépezet pöcc-röff induljon, és biztonságban üljek bele, hogy nagy baj nem lehet vele, hiszen minden fontos alkatrésze át lett vizsgálva. Gondos kezek és szemek nézték át, rángatták meg, és vettek észre rajta apró folyásokat, hiányzó csavarokat.

A múltkori (lásd: http://bmwe46tumblr.blogspot.com/2012/03/remelem-utoljara-villant-fel.html) beavatkozás összesen 57.000 Ft-ot jelentett mindennel együtt, melyhez most jött hozzá 24.000 Ft további szerelési költség amikor is a szelepfedél tömítés és az olajbeöntő sapka került lecserélésre. (Az árban benne volt a szerelési költség is.)

Majd miután ez megvolt jöhetett a várva-várt motormosás, melyet egy alváz és egy külső mosás is kiegészített. (6.000 Ft)

Ennek köszönhetően a kocsi motorikusan és esztétikailag is megújult/megszépült. (Összesen: 57.000 Ft + 24.000 Ft + 6.000 Ft = 87.000 Ft)

Fotók a szerelés közben sajnos nem készülhettek, így csak a mosást tudtam megörökíteni.

Íme:

A Jutas autómosó. Precízen, gyorsan és olcsón dolgoznak. Én csak ajánlani tudom Őket. Érdemes telefonon egyeztetni az időpontot, mert gyakran tele vannak. Nem véletlenül...

(Bővebben: JUTAS KÉZI AUTÓMOSÓ -  http://www.cylex-tudakozo.hu/ceg-info/jutas-k%C3%A9zi-aut%C3%B3mos%C3%B3-611216.html) 

Mosás előtt.

Egy kis óvintézkedés nejlonnal, hogy ne kerülhessen víz a levegőszűrőbe. Érdemes nemcsak gumival, hanem celluxal is rögzíteni.

És visszaszámolás: 3...

... 2 ...

... 1 => Indul a művelet!

A motor előtisztítása egy olaj- és zsír-oldó folyadékkal.

Majd egy kis nagynyomás oldalról, és a motorra is.

Persze kap itt minden vizet!

Hát igen. Ha ezt más környezetben látnám, jogosan gondolnám úgy, hogy bazz kigyulladtam?!

E46 Touringok egymás között

Ma jó idő volt, így egy kicsit elkalandoztunk erre, meg arra. Elugrottam egy nagyon kedves ismerősömért Várpalotára és ott pillantottam megy egy E46-os Touringot a parkolóban. Na gondoltam itt az idő, nézzük, hogy milyen is élőben a különbség a face előtti, és a face utáni 46-os esetében - úgy is meg kellett valahol állnom, hát még szép, hogy a típustárs mellé álltam be. :-)

Íme:

A face utáni 46-osnak szerintem sokkal lendületesebb orra van, mint az elődnek. A "lendületesebb orrot" az index lámpák felfele kanyarodása is előidézi. És ha valaki a motorháztetőre föntről néz rá, akkor látszik, hogy a face előtti BMW-é inkább lapított V alakú, míg a face utáni pedig élesebb V-t képez.

Nekem amúgy mind a kettő nagyon tetszik. Persze a face utáni egy kicsit jobban, de ezt csak a szép elnyújtott veséinek köszönheti.

A face utáni BMW-n amúgy az övvonalat az első kerék fele el is hagyták, és a szintjébe inkább a lámpát húzták hátra, és fel. Nemhiába megkezdődött a Bangle korszaka. Ja és az oldalsó indexet is feljebb hozták.

Az indexlámpák különbözősége meg a motorháztető eltérő vonalvezetése - előröl - nekem úgy hat, mintha két teljesen más típusról beszélnénk...

Veszprém BMW-i – Avagy minden olyan BMW, ami városunkban megfordult és/vagy gyakran látható XI. rész

A Veszprém BMW-i sorozat noha eddig csak 10 részt ért meg, az ismerőseim körében - akik között gyakran nem BMW-s, azaz nem kék-fehér fanatikus is akad - a jelen sorozat a legnépszerűbb. 

Sőt eljutottunk oda is, hogy kapom az emileket képekkel, melyeket már Ők készítettek telefonnal, fényképezőgéppel! Megcsapta Őket is a BMW szele! :-) A BMW beépült a mindennapjaikba, és ha - pl tipikusan a nők - amúgy nem is ismernék fel a kocsikat (kocsimárkákat) melyek körülöttük suhannak nap, mint nap, akkor is egy márka már rögtön beugrik: Ez BMW! :-) 

És mivel a BMW szóba kerülésével egyből beugranak az előítéletek, ezért ez a "tréning" tökéletes "előítélet-leépítő". Mert megmutatom nekik, hogy nézd ez a kisgyermeküléssel megpakolt 3-as kombi, semmi extra felnivel is egy BMW, és lásd Ő (Ők) nem a maffia tagjai, és nincs hurkanyakuk, plussz ismerik az index fogalmát is... :-)

A fentiek miatt ebben a részben, mely igazán színesnek ígérkezik, lesz mindenféle ketyerével (nem feltétlenül általam) készített kép, a BMW-ről. Arról a kocsimárkáról, mely több mint autó. A BMW egy életforma.

De nem húzom tovább a bevezetést, álljanak itt a főszereplők.

Először - csakhogy magasra tegyük a lécet - egy E82 1M. (1M lett a neve az új üdvöskének, mert nem akarták a legendás M1-es nevét használni.

A fotókat nem én készítettem, így én csak az élménybeszámolóból kaphattam képet a BMW-ről, mely valami hasonló lehetett: (A hang a fontos nem a kép)
http://www.youtube.com/watch?v=nC6UnMt2LkI

Amúgy a színe gyönyörű, és a ereje is van. Az M coupe sorhatos motorja 340Le leadására képes!

De nem időzöm el ennél a gyöngyszemnél, hanem lépek is tovább:

Itt is egy vérbeli Z4-es:

Itt pedig egy ugyancsak vérbeli Z3-as! Nekem amúgy a Z3-as jobban bejön, mint a Z4, noha az előbbi régebb masina.

Azt kevesen tudják, hogy a ma leginkább az M-es BMW-ken látható kopoltyúk a Z sorozat létrejöttével tértek vissza a BMW formavilágába. Sőt az első kopoltyús pont a Z3-as volt, melyet a V8-as motorral szerelt Z8 követett. Mindkettő a James Bond filmsorozatnak köszönheti sikerét, no meg a BMW akkori formabontó tervezői gárdájának. 

A kopoltyú azóta már megjelent a többi BMW-n is nem csak a roadstereken, de az oldalt lévő BMW embléma a luxusárú szabadidős kocsik sajátja maradt. 

További Z3-ról készült képek:

Remélem utoljára villant fel a beszarásjelző

Elérkezett a nagy nap, hogy végre egy szakértő szem élőben is szemügyre vegye a drágaságot és kiderüljön, hogy nagy gáz van-e, van-e gáz, vagy egyáltalán mi van?

A reggel szépen indult, 8:00 kelés, 8:20 reggeli, 8:30-kor kijárás, körbejárás, rendszámcsere (elsőt hátra, és fordítva). Az utóbbi elem viszont sajnos csak terv maradt. Amúgy 9:00-ra voltunk bejelentkezve a doktorbácsihoz, azaz ha minden rendben ment volna akkor, oda is érünk időben. De nem ment.

Szépen kimentem, kocsiba be, kulcs be és indítás következett, azaz következett volna, mert hangos kattanások, és fényszóró felvillanások adták tudtomra: ez bizony nem megy ma sehova. A beszarásjelző megint felvillant, az elmúlt hét folyamán immár harmadszorra...

Na és itt meg megint mi a jó bánat van? - sóhajtottam fel. A kocsit nem jellemeztem szép, hízelgő szavakkal, hanem csak a "szerencsémet". 

Hívtam Levi barátomat - aki úton volt felénk - , hogy gond van, most nem a kormányzár b@szott ki velem, hanem a kocsi nem indul. Jelezte: valószínűleg az akksi adta meg magát. Na mondom király. 

Amíg hozzánk ért addig mi megpróbáltuk kitolni a garázsból a paripát, hogy egy bikát is adjunk mellé, vagy inkább neki. Igen ám, de a kitolás nem ment egyszerűen, mert van egy kanyifars a garázs és az udvar (kijárat) irányába, és ezt a ferdeséget szervo nélkül qrvanehéz kikormányozni. 

Nehéz, és nem is sikerült. Így megálltunk egy köztes állapotban, amikor már hozzá lehet férni a kocsihoz, de még nincs is kint teljesen. 

Nekiálltunk tölteni, közben oltári dörejjel megérkezett a V8-as fenevaddal Levi barátom is. Telefonnal nem is kellett megcsörgetnie, mert már kilométerekkel korábban hallani lehetett, hogy jön egy hangorkán felénk... A nap első mosolyát ezzel ki is sikerült csikarni belőlem: Ez az M5-ös. Igen, ez egy legenda. Olyan gyönyörű. Csillog villog. Na bezzeg a drágaság, mely jelenleg viszont üzemképtelen. Ezért nem is kalandoztam sokáig az E39 világában, hanem vissza a valósághoz, azaz az E46-oshoz.

A kocsi láttán a Levi is konstatálta: ez bizony a sok állásban lemerült. Hát igen, január óta talán kétszer járt kint az utcán, akkor is rövid távokat, és leginkább annyi volt vele a mozgás, hogy garázsból ki, majd be - ha valami miatt útban volt.

Olyan 8:58-ra be is sikerült bikázni egy repülőgép-akkumulátorral (ebből sem sok van egy átlagos garázsban :-)), így végre el lehetett indulni a korábban az indítások során 10,1-re leszívódó akksival.

A generátor is töltött rendesen (kb ~14 körül, mint kiderült ez a normális).

Így egy alapos késéssel érkeztünk meg a szerelőhöz, olyan 9:15 körül. De legalább megérkeztünk! 

Onnantól már ment minden, és kezdetem én is megnyugodni, hogy csak megoldottuk a dolgot, és eljutottunk a célállomásra. Begurultam a szerelőraumba, majd a doktorbácsi megemelte a Drágaságot. De innentől beszéljenek a képek:

A Marcsi a lógó lábakkal készen az átvizsgálásra

Na ez meg megint mi?

Az nem volt újdonság előttem, hogy a motortérben rozsdásodásokat lehet fellelni. De aztán egyszer csak észrevettem, hogy bizony egy nagy olajfolt is van a Drágaság alatt.

Egy ilyen:

 Meg ilyen:

BMW találkozó

Már közeleg...

A plakát...

...és az élmény:

Bővebben:

A szállodakulcs és a kormányzár története

A mai nap tapasztalata alapján úgy döntöttem, hogy létrehozom jelen blogomon a "Besz@rásjelző" címkét is. Hogy miért?

Ezért:

Történet ott kezdődik, hogy a minap láttam egy youtube BMW E46-os reklámot, még 1998-ból, amikor is a végén egy szálloda előtt megálló sedan 46-osból a tulajdonos a hotelboy kezébe nyomja a szállodakulcsot. Mivel ilyen nagyon megigéző volt, ahogyan a szállodába menet a szállodakulcsot adjuk oda, így elhatároztam, hogy ma munka után én is megnézem miként is funkcionál a bizonyos szállodakulcs melyről a kezelési útmutató ezt írja:

"Ajtó és gyújtáskulcs: Ez a kulcs nem működteti a csomagtartó és a kesztyűtartó zárát - előnyös pl. hotelben történő parkoláskor."

A bizonyos képsorozat a videóból

Mint annak rendje és módja szépen haza is értem, egyből be majd irány az autóhoz:

A kezelési könyvben leírtak szerint próbáltam volna kipróbálni, hogy tényleg "nem működteti a csomagtartó (...) zárát". Na ez az ami ugye a kombi BMW-n nincs. Mármint nem hátsó zár, hanem annak kulcslyuk.

Így máris ugrottam tovább a kesztyűtartóhoz (nálam: torpedó a neve). Ahogyan beszálltam - mivel a garázsban kicsi a hely - meglöktem a kormányt is mely rögtön kormányzár funkcióba is állt be. Ezzel nem törődtem, hanem máris próbáltam a torpedót, mely mint az a nagy könyvben meg van írva nem is nyitódik, egészen pontosan be sem lehet tenni a (szálloda)kulcsot. 

Egészen eddig tehát minden a forgatókönyv szerűen ment. Na de úgy döntöttem, hogyha egyszer így befészkeltük magunkat a gépezetbe, akkor adjuk rá a gyújtást. És itt ért a meglepetés.