BMW E46 - Avagy a bajor autógyártás egyik csodája.: Egy megkésett bejegyzés, avagy a Bestia bemutatkozik

Bevezetés gyanánt - avagy megismerkedek a Bestiával

Mi is lehetne a kezdő kép, ha nem ez? (...) Orrok egy korból, avagy a Bestia és a MARcsi

Ha az ember rajong az autókért, akkor mindenféleképpen megvan a kedvenc autója, ami általában nemcsak egy autómárka, hanem azon belül is egy adott széria adott variánsa. Namármost ha az ember adott esetben egy BMW fanatikus, akkor már izgalmasabbá válik a kérdés, ugyanis szűkül a kör a lehetséges szériák és variánsok között: benzin-diesel, nagy-kicsi, ///M vagy nem ///M? Többségében a BMW fanatikusok álma a legendás 8-as mellett valamelyik ///M modell. Ez rendjén való, hiszen ez képezi az adott széria (1-2-3-4-5-6) csúcsát és ha valakinek adott esetben csak a 3-as széria jön be, mert mondjuk ezt találja a számára megfelelő méretűnek, akkor egyértelmű, hogy a szívéhez egy E36-E46, stb. M3 áll a legközelebb. Ez tetten érhető azon is, hogy manapság olyannyira elterjedtek az "empakettek", amiket gyakran már csak, mint tucatpakett említenek... Emellett mindenki ///M BMW akar lenni: ha 20d, ha 25i, ha 30d, ha 40i. Manapság azonban talán már kezd elterjedni az a trend, hogy az a szép autó ami gyári: ha a gyárból sima lökővel, ültetés nélkül jött ki, akkor úgy megőrizve gyönyörű, ha gyárilag M-esített volt, akkor annak kuriózumnak kellene lennie (de sajnos nem az, mert a sok emmpakett elnyomja), illetve ami eleve ///M az pedig maradjon mindig is az ami volt: a csúcsok-csúcsa!

Egy "emmpakettes" 530dA és egy vérbeli V8 M5

Sokan tehát azért választják kedvenc modelljüknek az emmes BMW-ket, mert megtestesítik a valódi BMW-s vezetési és autóépítési élményt: szép-egyedi-jól felszerelt-tetszetős-erős-kezes-durva és még lehetne sorolni a jelzőket, ami mind-mind az ///M-es BMW-k védjegye.

Azonban én ezen a téren a kivételt képzem. Ugyanis nekem nem azért vált kedvenc modellemmé az E39 V8 M5, mert énhozzám ez a karosszériakivitel-ezen brutálerős motorja áll a legközelebb, hanem mert ez volt az életemben az a bizonyos első. (Jóllehet az előbb felsorolt tényezők is mind-mind fontosak, és hozzájárultak ahhoz, hogy megszülessen az "életemben legendás autó", "a legenda" fogalom.)

(...)

Első pillantásra még nem tudtam, hogy mivel hozott össze a sors!

Még ma is emlékszem (jóllehet közel 5 éve volt), hogy milyen volt az első alkalom, amikor Levente barátom V8-asával (és amúgy Levivel is) megismerkedtem: Emilben leegyeztettük, hogy Veszprémben melyik utcában, mikor fog felvenni, aztán tovagurulunk, és beszélgetünk egy jót a Mi-8-17-24 helikopterekről. Én akkor még gyalog jártam (egyetemi éveimet), így akkor is gyalog voltam. Ősz volt, annak is a vége.

Éppen egy szaktársammal beszélgettem, amikor távolról egy halk morajlás ütötte meg a fülemet, de nem tulajdonítottam neki nagyobb figyelmet, de aztán egyszercsak befordult és oltári dörejjel megállt mellettem az E39 V8 M5: csillogott-villogott, végig körben sötétítve, hatalmas felnik, ültetés és a folyamatos morajlás. Tudtam, hogy valami fekete BMW fog jönni (akkor még annyira nem voltam tisztában a szériákkal) na de hogy egy ilyen!

Aztán beszálltam: belül maga az álom fogadott: félhomály, kétszínű oldaltámaszos-combtámaszos elektromos fejtámlaállítós bőrfotel, fekete műszerfal, egy fémszínű díszcsíkkal megtörve és végül fekete tetőkárpit. Majd még szinte el sem helyezkedtem és máris megszólalt a V8 zenekar! Ekkor én transzba estem, olyan volt mintha álmodnék! Folyamatosan mosolyogtam, majd ha kellett akkor kapaszkodtam. Miközben mentünk Levente barátom mesélt valamit az autóról, hogy a pontos típusa: BMW E39 M5, S62B50, 4941 cm³, V8, 400Le, 500Nm-es motorral szerelték, ezt tudja, meg azt, meg ekkortól van meg, stb-stb. De én ekkor nem tudtam másra koncentrálni: csak hüledeztem! Ez nagyon megy, ez nagyon gyönyörű. Minden egyes megállás, majd elindulás maga volt a mámor! Ordító V8, brutális hátbaverős/székbepréselős gyorsulás, aréna parkolóban egy elképesztő 3-4-5 perces drift performance!

Életeben akkor ültem először 170Le feletti autóban. De ez nemhogy 170Le feletti volt, hanem 400Le!!! És egy vérbeli ///M, vérbeli emmes fanatikussal!! Életemben ekkor ültem először teljesen bőrbelsős, így-úgy állíthatós üléses autóban is. Ekkor éreztem először a hátbavágós gyorsulás élményét, illetve ültem olyan autóban, ami driftelt! És nem mellesleg röhögve teljesítette a 280km/h-s értéket is...

Ma már mindkettő csak történelem: Mi-24P és E39 V8 M5 együtt. A 24-eseket 2012 decemberében kivonták a magyar ~~légierő~~ légigyenge állományából, illetve a V8 M5 is 2013 folyamán távozott.

Aztán - jóllehet eltelt közel 1-1,5 óra - hamar véget ért az élmény! Pedig meddig bírtam volna még élvezni!!! Emlékszem, amikor kiszálltam, majd Levi barátom tovadübörgött a V8-as szörnyeteggel, akkor is még hallottam a fülemben a V8 klaffogását! És ez még kb 1-2 óráig így is maradt! Meghatározó élmény volt tehát a megismerkedésem a V8 M5-tel, mely azt eredményezte, hogy rögtön a szívembe zártam az autót! Ő lett az a bizonyos első! A viszonyítási alap!

Jóllehet első ránézésre feketének tűnt az autó, később rájöttem, hogy egy színváltoztató ///M színnel van dolgom: ahogyan a fény megtöri úgy válik sötétkékké, vagy éppen feketévé!

A "Bestia" név eredete

Később - nagy örömömre - még rengeteg alkalommal sikerült beleszagolnom az E39 V8 M5 kipufogófüstjébe, és mondhatni V8 függő lettem. Jóllehet tudtam, hogy nekem nem lesz egy jó ideig ilyen autóm, hiszen én még ekkor éppen négyhengeres, prefacelift E46 316i-318i sedanra vadásztam, ennek ellenére egyre közelebb kerültem a Bestiához. Hozzászoktam kinézetéhez, megszoktam belterének kényelmét, színösszeállítását, és lassan az erejével is kezdtem tisztában lenni, azonban egy dolog nem változott meg: amikor beültem az autóba egyből "fülig Jimmy" érzés lett úrrá rajtam!!!

Hónapokkal az első találkozás után egy alkalommal vezettem is. Akkor még se nem voltam BMW tulaj, se nem voltam rutinos vezető. Nem szoktam hozzá egy 3-ashoz sem, nemhogy egy V8 M5-öshöz. Ennek rendje és módja szerint egy bénázásokkal teli már-már tanulóvezetői kűrt adtam elő. Amit azonban ekkor is éreztem, az az elementáris erő volt, ami ezt az autót mozgatta! Még hatodikban is tette a dolgát, nem kellett félni a nyomatékszegénységtől!

(...)

Később bátyám, aki nagy V8 amcarfan is belekóstolhatott abba az érzésbe, hogy mit is jelent az, hogy brutál erős, luxusszedán, amely gyönyörű is! (Ő is ekkor ült először V8-ban, és Ő is örökre szívébe zárta a "vasat".) Mondhatjuk úgy, hogy Őt is meggyőzte, és egy életre rabul ejtette a luxus-sedan brutális erővel kombináció! (Emellett neki az E39 is, mint forma is piszokul tetszik.)

Bátyámmal együtt jutottunk arra, hogy a kívül-belül fekete, brutális erejű és trombitáló hangú V8-as autóra a Bestia jelző illik rá a legjobban. És innentől mármint csak a "V8-as szörnyeteg", "Bestia" emlegettük. Amikor felénk gurult Levi barátom, telefonálnia nem kellett, hogy megérkezett: hallani lehetett utcákkal ezelőttről, hogy valami közeledik! (Amúgy érdekes de tőlünk függetlenül más autós újságírók is arra jutottak, hogy a V8-assal szerelt 3-as, 5-ös BMW-kre a bestiális, bestia szó illik rá.)

Érdekes volt továbbá megfigyelni azt is, hogy a bratyóval folyton-folyvást versenyeztünk a hátsó helyért, azazhogy ki ülhessen hátra, ugyanis innen szebben lehetett hallani (az ízlésesen tuningolt kipufogó miatti) V8 trombitazenekar élő koncertjét. Idővel megfigyelhettük, miután Levi felhívta rá a figyelmet, hogyha lekuporodva a hátsó kipufogókhoz nagyon fülelünk, akkor lehet hallani, hogy éppen merre járnak a hengerek, azaz melyik oldalon vannak éppen.

Levente barátom - az egykori tulajdonos rövid vallomása a Bestiáról

"2007 nyarától keresgéltem mindenképpen kintről E39, vagy E46-ost, kizárólag benzines motorral, 3000-5000 cm³ között. (330i-t is néztem). Majd 2007 novemberben találtam az autoschout.24.at-n bécsi BMW DENZEL-nél. Decemberben mentem ki, papírozása (ideiglenes osztrák rendszám 35 Euro volt) napra pontosan dec. 24-én lett meg. Ekkor már túl voltam a próbavezetésen, még az eredeti rendszámmal, 2007 december elején. Ezután vétel előtt átvizsgálásra került ugyanitt. Komplett bal vanos cserét követően (3300Euro) amit nem nekem kellett kifizetnem.

Január 5-én ünnepélyes keretek között vettem át az autót és hoztuk haza. (Sajnos kintről nincs fotóm, telefon ilyet nem tudott akkoriban, digitális gépem külföldön elhagytam...Legközelebb január-februárban tudtam fotót készíteni)

A havi osztrák rendszámot 3x hosszabbítottam meg, 3 hónapig így járkáltam a zöld bécsi táblával. :) Volt rendőr, aki valami külügyis nagykövetnek nézett, mikor megállított. :) Aztán a cégem bejegyzése megtörtént és SK lett. Akkoriban nem volt "divat" a külföldi rendszám, valóban osztráknak néztek. De SK rendszámmal is nem magyarul szóltak hozzám pl.: a benzinkúton sem. A hőskor! :) (Megj.: Levente barátom azon kevés kivételek egyike, akinek tényleg külföldön is van/volt munkája, illetve cége. Mint írja, ő már akkor is szlovák rendszámmal járt, amikor a külföldi rendszám még nem volt elterjedt (adókikerülési) mód. Bár erre az is rásegített, hogy hazánkban a nagy köbcentis céges autó támogatása nem olyan kedvező mint külföldön, így hülye lennék én is magyar rendszámmal furikázni, ha pl.: osztrák cégemnél kedvezőbben tudom elszámolni az autóval járó költségeket...)

Még a zöld bécsi rendszámmal 2008 februárjából

2008-ban az E39 M5 Magyarországon még nagyon ritka "állatfaj" volt. Nem mintha ma az lenne, de akkor - köszönhetően az adóknak, illetve a magas árának - elvétve lehetett találni egyet-egyet

Alkonyatban felvillannak a Bestia angyal szemei

Új korától végig vezetett szervizkönyves, kiolvasott 134.000 km volt benne mikor megvettem. Én a 3. tulaja voltam, 234 e km-mel adtam el. (Összes mappa, leírás, kezelési könyv, munkalapok és számlák egyben átadva eladáskor) 2 gyári kulcs volt meg hozzá.

Szervizek:

Budapest BMW Márkaszervizben:

olajcserék (10e km-ként)
kuplung csere
vízpumpa csere (egyetlen alkalom mikor trélerezni kellett)
első fék csere
hardy és kardán csere

Veszprém:

olajcserék (10ekm-ként)
lengőkar csere
4 lambda csere
vanos szenzorok
vezérműtengely jeladók (kipuf és szívó oldal)
vanos soulenoid tömítés csere komplett (bal-jobb)

BMW Tóth:

lengőkar cserék, szilentek és futóműállítás

Tuning:

Ami eleve megvolt: V-Max chip (300km/h) és -25mm ültetés és nyomtávszélesítés 15mm
sport kipufogó
K&N majd komplett aFe szívósor
eredeti karbon elemek: első szpoiler, és hátsó ablak szpoiler
toronymerevítő
Hifi: 800w Mac Audio, eredetileg MID, majd végén érintőképernyős,16:9 3d-s navi, dvd, usb, sd, bluetooth, gyári kormányról vezérelhetően.

Itt éppen a lambdaszonda-csere pillanata került megörökítésre. Jóllehet összegek nem kerültek kiírásra, de bőven a hét számjegyű összeg került ráköltésre az évek során. Egy kivételt leszámítva egyszer sem üzemképtelenség miatt, hanem egyszerű karbantartás végett!

Eredmények:

2008. Sopron nemzetközi BMW találkozó: "E39M5" Kategória 1. helyezett
2009. Sopron nemzetközi BMW találkozó: "M" Kategória 1. helyezett
2010. BMW tali Velence: Legjobb Tuning Kategória 1. helyezett
2011. BMW tali Balatonfüred: Legszebb M helyezett

A Bestia egy Sopronban elnyert kupával (2008)

Ugyanott 2009-ben.

A nemzetközi sporoni találkozókon, kb. 600 BMW-ből (akkor volt a soproni tali a csúcson) nagy számban megjelent osztrák (10-15) és magyar (5-8) M-es BMW közül két egymást követő évben is nekünk (Megj.: V8 és LeviM5 kombó) ítélték az első díjat, amire nagyon büszke vagyok."

A Bestia részletekben

Jóllehet a Bestia maga volt az élményáradat egyszer sem készült róla részletekbe menő fotózás, illetve ezt követő "Típusismertető" bejegyzés. Ezt - amit nagyon sajnálok - talán azért sem tettem meg, mert nem hittem, hogy egyszer elkerül a közvetlen környezetemből és végképp legendává válik. De - mint az történt a MARcsival is - egy történet véget ért és így részben saját, részben mások által készített fotók alapján "járom körbe" a vasat.

A külső

Vérbeli M5. Touring kivitelben ezt a szériát nem lehetett kapni, így nem tudom azt mondani Touringfan létemre, hogy szép a forma, de ennél már csak egy Touring lehetne szebb! :-)

A Styling 65 névre hallgató felni egyediségét a felnifelújítást követő egyedi szürkés-feketés fényezés adta.

Kipufogó tuning előtt...

...s után.

Beltér

Nyitott ajtók: hívogat a beltér...

Hivatalos megnevezése a beltér összeállításának: Praegeleder/silverstone (O5SS)

A szériafelszereltsége igen pazar, mivel alapfelszereltségéhez tartoztak az oldallégzsákok, DSC, riasztóberendezés, külső-belső tükrök alapból fényresötétedőek, memóriás elektromos-ülésfűtéses-deréktámaszos sporülések, elektromos kormányállítás, esőszenzor, ködfényszóró és xenonfényszóró, digitklíma, BC s persze fekete tetőkárpit és emmes MFL kormány.

Külön extraként a PDC, 6-os CD tár, hátsó napfényroló és a króm díszcsíkok (S346A Chrome Line Exterieur) kerültek be.

Egyszerűen nem lehet(ett) megunni ezt a színösszeállítást: a szürke bőr felületek gyönyörűen törik meg az amúgy fekete bőrbelsőt.

A beltér színösszeállítása a mostani autómban, a 330i-ben köszön vissza: fekete tetőkárpit, fém díszcsík, fekete bőrbelső. Az egybeesés nem véletlen: hatása máig él...

Iszonyat kényelmesek és...

...iszonyat tartósak voltak az ülések.

Mivel az autó eredendően nem 16.9-es navival volt felszerelve, így több variáció is kipróbálásra került, hogy mi lenne a legkorszerűbb, de egyúttal legszebb kinézetű fedélzeti navigációs és szórakoztató rendszer, amit a lehető legkevesebb bontással be lehet építeni.

Az már az elején eldőlt, hogy a korszerűtlen, pixeles 16.9-es gyári BMW fedélzeti monitor a bonyolult kábelezéses móka illetve elavultsága miatt nem játszik. A képen amúgy az első próbálkozás látható.

Az érintőképernyős, komolyabb átalakítás nélkül az autóba szerelhető, microSD-s, DVD-s, MP3-s, stb. navigációs rendszer az autó eladása előtt nem sokkal került beépítésre. Kinézetre gyönyörűen passzolt a beltérbe, és vele a 90-es évek autója, rögtön a mai technikai színvonalra emelkedett - s természetesen tudott kommunikálni az MFL-el is!

Motortér

Nemhiába jut sokaknak eszébe a motor kinézete miatt, az E39 V8 M5 motorját szívnek nevezni...

Így néz ki burkolattal...

...és így burkolat nélkül. Ritka műhelyfotó a megbontott E39 M5 V8-as motorjáról...

A szívósor "csövei" (angolul egyszerűen csak funnel) 2,3,4,6,7,8 hengereknél ugyanolyan kialakításúak, míg az 1-es és az 5-ös hengeré különbözik. Erre a szűkös hely miatt volt szükség.

Íme a hengerenkénti pillangószelepek közül egy.

Persze most jönne az a rész, hogy mennyire megy, mennyire szervizigényes, és mennyire fogyaszt sokat, de ezeket a kérdéseket én most itt mellőzöm. Ugyanis sokkal fontosabb, sőt a legfontosabb az élmény. Aki az előbb felsorolt hármas miatt ódzkodik az E39 V8 M5-től, az ne is vegyen, sőt ne is gondolkodjon ilyen kaliberű autóban! Látatlanban mondom: nem neki való. És igen! Nekem sem. Mert pl.: a szervizelés terén egy dolgot ne felejtsünk el! A tizenix éves ///M BMW alkatrészárai ugyanúgy borsosak, mint anno voltak. Azaz becsületes szervizelés mellett, közel 3-4 év alatt rámegy az autó jelenlegi értékének fele-háromnegyede! (Mai hahu-s érték: 3,7-4,5 m Ft)

A fájó búcsú és az utód

Mint az már a bevezetőből is kiderült, Levente barátom közel 5 évnyi V8 M5-özés után megvált a Bestiától. Jóllehet Ő sem gondolta volna, akárcsak én a MARcsi esetében, hogy "egyszer véget ér a lázas ifjúság" (...) s "Egyszer véget ér az álom" is, de eljött az idő: döntés született, hogy megválnak egymástól. Így történt, hogy a család további két hengerrel gazdagodott, ugyanis az utód egy 10 hengeres 507LE-s E60 V10 M5 lett!

Ezen a képen akár a múlt és a jövő is egyszerre látható lenne, azonban jóllehet az utód is egy szürke M5 (V10) lett, de nem ez a P-s rendszámú lett a trónörökös!

A búcsúzás persze nem ment egyszerűen. Az együtt eltöltött 5 év, a több 10.000 élménydús km, a 120-130 km/h-val bevett kanyarok, az elfüstölt gumik, a kíváncsi, meglepődött vagy épp irigy tekintetek emléke, és a temérdek fotó-videó - nem beszélve a díjakról - mind-mind egy igen aktív és emlékezetes fél évtized hátramaradó momentumai voltak.

S ami talán a legjobban szemlélteti a kocsi iránt kifejezett szeretetet/rajongást az az volt, hogy amikor az autó kb. 1,5 év múlva újból felkerült a hahu-ra Levente barátom nagyon komolyan elgondolkodott azon, hogy megveszi, pontosabban visszaveszi az autót. Azonban az autó eddigre sok extrájától, illetve gondozott állapotából megfosztva várt következő gazdájára. Tehát ez az autó már nem lett volna az, ami egykor. S sebeket feltépni, mint tudjuk nem nagyon érdemes...

Végezetül persze azt is hozzá kell tenni, hogy Levente barátom nem bánta meg a cserét, csakúgy mint én sem a 318i => 330i esetében. Egyedül mindkettőnknek a távozó kocsikkal tovaszálló és a múlt homályába vesző emlékek fájtak a legjobban. Persze mondják, hogy az idő, minden sebet gondoz. S talán így is van ez, viszont az biztos, hogy a Bestia örök ikon marad az egykori tulajdonos és "legendás" E39-es M5-össel közelebbi kapcsolatba kerülteknek is.

Frissítés!

Előkerítettem egy beltérből, a Bestiában történt utazást megörökítő videót! Íme! Hangfalakat feltekerni, szóljon a trombitáló illetve klaffogó V8!!!