BMW E46 - Avagy a bajor autógyártás egyik csodája.: 1. International BMW Treffen /BMW Team Graz/ - 2016. 07. 23-24.

Bevezetés

Rendhagyóan nem bevezető "szövegeléssel" indítok, hanem in medias res módjára egyből kezdek pár fotóval:

Az 1. International BMW Treffen találkozót - mint az a plakátról is kiderül - a BMW Club Graz rendezte meg a Hitzendorf falucska Kirschenhalle nevű sportcsarnokában és a körülötte elhelyezkedő betonos és füves területén. A találkozót - köszönhetően az Alpok közelségének - gyönyörű környezet fogta körbe: dombok, patak, zöld fű, fenyőerdők, árnyas hegyi utak.
Noha a találkozó klubtalálkozó jellegű volt, ennek ellenére közel 250 autó látogatott el.

A találkozón szép számban jelentek meg a BMW autótörténelem jeles képviselői. Az állapotuk természetesen kifogástalan volt: csillogtak-villogtak.

De nemcsak az OT korú generáció jelent meg, hanem az elmúlt évtized szériái is képviseltették magukat. Ezek között - a velem együtt kilátogató magyar csapat nagy-nagy örömére - szép számban akadt olyan BMW is, mint a képen szereplő E34-es, ami gyönyörű, egyéni tuningtól, utólagos kiegészítéstől mentes állapotban (megőrzött) volt. Sehol egy rozsda, sehol egy megmattult műanyag. A beltér is korát meghazudtoló állapotban volt.

De akadtak - úgyszintén 100%-ban gyári állapotú - különlegességek is, mint ez a Brass Metallic Individual fényezésű E46-os, gyönyörű, padkamentes Styling 89-es felnivel. Nem tudtam betelni vele!

De ugyanolyan csodás volt ez az ugyancsak teljesen gyári állapotú E39-is! S külön örömmel töltött el, hogy nem kellett keresni a gyönyörű (gyári, vagy közel gyári állapotú) BMW-ket, mert szép számban jelentek meg!

Az iménti E39-es beltere. Ez már kicsit kopottabb, de még bőven az igényes kategórián belül foglal helyet!

Jól megfért az E87 1M az E60 520i mellett. Előbbi ritkább darab, de sajnos lassan az utóbbi is: gyári állapotban (sehol egy lökitoldat, utólagos M-esítés fékhűtőcső nélkül) hazai találkozókon egyre ritkábban találkozhatunk vele.

(Sajnos a fotók között sok lesz a "kiégett", túl világos kép, ugyanis erőteljesen sütött a nap.)

Gondolom már érződik, hogy nagy örömömre szolgál írni erről a találkozóról. Végre - bár nem hittem benne - de létezik az én ízlésemnek (s hozzám hasonló környezetemnek) való BMW találkozó. Igaz menni kell érte 250-300 km-t, majd vissza ugyanennyit, de erre mondjuk azt, hogy ezért megérte!

Múltkor, kicsit elkeseredve írtam, hogy túl a tizenikszedik hazai BMW találkozón, már belefáradtam a találkozósdiba, s reményem immáron csak a külföldi találkozókban van. (Illetve kivételként a hazai BMW klubbok által szervezett találkozókban, de ezek meg sajnos ritkák nagyon...)

A mostani, a BMW Club Graz szervezésében, a Graz melletti Hitzendorfban 2016. július 23-24-én első alkalommal megrendezésre került 1. International BMW Treffen /BMW Team Graz/ találkozó egy tízes skálán megkapná a 10/10 értékelést.

Miért?

Nézzük először a már sokszor leírt "prioritáslistámat" az elvárásaimmal:

szép (a lehetőségekhez mérten tiszta, ápolt),
igényes (kívül-belül + felni),
gyári állapotban a lehető legjobban megőrzött,
lehetőleg valami miatt különleges, ritkább, (pl.: motorvariáns, felszereltség, kivitel, kiegészítők)
vagy ne 'adj Isten egyedien (igényesen) megépített (tuningolt) BMW-ket díjazom.

Majd nézzük, miként teljesültek ezek a grazi talin:

a felhozatal igényes volt, a megjelent autók méltóak voltak egy találkozóhoz. Mocskos, sáros autót, jóllehet előző nap ott is esett, egy darabot sem találtunk! Mindegyik tisztán érkezett, sőt volt amelyiket napközben másodszorra is elvittek lemosni. Képzeljük el, a megjelent közel 250-300 autó között egy mocskos sem volt!!! Így már az is élmény volt, hogy mikor a parkolóra messziről ránéztünk csillogott-villogott minden!!! Mintha csupa új autók álltak volna kint! Ezt nem tudom másra visszavezetni csak arra, amit úgy neveznek igényesség.
S ez az igényesség nemcsak a külsőket illetően - azazhogy tiszták voltak - mutatkozott meg. A megjelent BMW-k is gyönyörű állapotban voltak. Kívül-belül tiszták, műanyagok leápolva, rozsda elenyésző mértékben (klasszikus helyeken), felnik többsége padkázatlan, kipufogók csillogtak, stb. Tényleg keresni kellett a hibát a kocsikon, amik természetesen voltak, mert egy adott esetben 10+ éves BMW már nem új autó, de ezek messze nem voltak olyan feltűnőek. Nem volt leszakadt lökhárító rozsdás dróttal visszatákolva, nyúzottan, csálén álló küszöb, besárgult lámpák, össze-vissza színezett elemek, gigantikus roszdafoltok, s hiányzó fékhűtőcsövek... A megjelent autók 95% a patika kategóriába tartozott.
Örök vesszőparipám a gyári állapot. Nos, erről a bevezető képekben már kaphattunk egy kis ízelítőt, ugyanis ilyen BMW-kből is akadt szép számban, végre nem kellett keresgélni őket.
Ritkább, különlegesebb BMW-k. Ez is teljesült: voltak individualok, emmesek, Alpinák, régi csodák, s híres verseny BMW-k is, pl.: Alpina B6 GT3, 3.0CSL, de akár a BMW E46CSL-t is hozhatnám példaképp. De már az is különleges, ha a szép számban megjelent új BMW között akadt pl.: 440i Gc, M2 is!
Jóllehet a tuning nem az én világom, de ha egyedien, s igényesen megépített (tuningolt) BMW-ket látok, akkor azokról is tudok elismerően szólni. Nos, ilyen is volt!

Ennyit a szokásos megjegyzéseimről, jöjjenek a további képek!

A bejáratot el sem lehetett volna téveszteni. Stílusos fogadtatásban volt tehát részünk! A bajor autócsodák 1 füves és 3 betonozott placcon tudtak parkolni. A parkoltatást természetesen (németes precízséggel) oldottak meg.

A belépéskor csomagot kaptunk a képen látható tartalommal (benne 55 oldalas, 20. évi jubileumát ünneplő KW és közel 100 oldalas ST Suspension futóműkatalógusokkal). Belépő 15 EUR volt.

Ez volt az egyik placc: hála Istennek az előző napi eső feláztatta a füves területet, így (a frissen nyírt) parkoló nem vált portengerré.

A zöld felületű parkolóban, akárcsak a másik 3 helyen szépen sorban, rendezetten álltak az autók. Kényelmes távokon hulladékgyűjtőket helyeztek el, amit a megjelentek használtak is...

Öröm volt visszanézni: csillogó autók mindenütt! Erre nem számítottunk!

Ez a három betonos placc közül az első. Itt volt a legtöbb tuning autó - illetve a maribori szlovén különítmény pl.: V12 E31-essel, M Performance M4-el, kompresszoros E46 M3-al.

Természetesen itt is rendezett sorokban parkoltak az autók. (Háttérben a csarnok.)

Itt az optikailag és motor/futómű tuningolt BMW-k mellett az E30-ak és E36-ok voltak túlsúlyban.

A találkozón az F széria is nem egy példánnyal képviseltette magát: itt például az előtérben kapásból két F11, amik mellett egyből - az egyesek által a közvetlen elődjének tartott - E39 parkírozott.

Volt - egy általam csak oldtimer és motorsport szekciónak nevezett - rész is (2. betonos placc). Ennek nyitánya egy ún. barokk angyal volt, amit anno csak V8-assal lehetett kapni, s a totális háború utáni első sikeres BMW széria volt.

Hátrébb (féltető alatt) álltak az olyan legendás BMW sportcsodák, mint például ez az E9 3.0CSL "Batmobil", amiből összesen 167 példányt készítettek (3153ccm, és 206 ló)

A "Batmobil" természetesen nem a hivatalos elnevezése volt, hanem utólag "ráragasztott" név. A látványos kötények, első-hátsó spoilerek mind aerodinamikai célt szolgáltak.

A legenda: BMW-ALPINA B6 GT3, mellyel az Alpina újból visszatért az élvonalbeli motorsport versenybe, hogy végül 2011-ben a csúcsra is feljusson. A B6-osnak 2008-tól egészen 2012-ig több csapat is gazdája volt. Itt a 2012-es csapatot látjuk (Duller-Weege párossal). Az autó 2010-es gyártmány, 4,4 literes kompresszoros V8-assal, mely 680 lóerőt tudott és 780Nm-t. Max sebessége 295km/h volt, s mindösszesen 1.300 Kg-t nyomott. A kasztnit végigkopogtatva érezhető volt, hogy amit lehet (magas szilárdságot, ugyanakkor kevés súlyt eredményező) karbonból készítették.

Olybá tűnik, mintha egyenesen a földből nőtt volna ki, hiszen olyan alacsonyra húzták le a kötényezését. (Menet közben, a Duller Motorsport egy frissebb modellje.)

A beltér csak nyomokban emlékeztet az E63-as hatos belterére: a műszerfal "kamu" műszerfal: sem a navinak, sem az óracsoportnak nincs kialakítva a 6-osokban megszokott domborulatai.

A másik csoda természetesen az E46 M3 CSL volt. Az autóban ottjártunkkor 25.516km volt. Éppen, hogy bejáratós, most hagyta el a 25.000-es olajcsere periódust. A valóság ellenben az, hogy a 99.000 eurótól kezdődő (kb. 31 M Ft) autó gyűjtői darab.

A 2003 augusztusában, Regensburgban gyártott CSL természetesen kiváló állapotnak örvendett. A tulajdonos amúgy nagyon szívesen megmutatta az érdeklődőknek a motorteret is.

A gyári CSL kerék közelről...

...s a (sokak által sokszor másolt) CSL szárny.

Ha jól megfigyeljük, akkor látjuk, hogy a rendszámtábla fölött van egy határozott élű, közel vízszintes vonal (zöld nyíl), ami a hátsó lámpa felső élével fut egy vonalban. Na ez a sima Coupén nincs (ha M pakk, ha nem, s ha M-es, ha nem). Viszont mind az E46 M3-on, mind a szérián van a rendszámtábla világítást és a mikrokapcsolót magában foglaló elem (narancssárga nyíl), ami meg a CSL-en nincs. (Nem illett volna bele a vonalvezetésbe plusz egy vonal.) Ekként tehát, aki CSL-esíteni akar, annak fel van adva a lecke...

Kijjebb a BMW Club Graz további autócsodái parkoltak. A sor elölről...

...és egy részük hátulról.

Kicsit elkülönülve, eldugottan parkoltak, de ez mit sem vont le szépségükből, sőt talán ez adta meg nekik azt a megkülönböztetett figyelmet, amit méltán meg is érdemelnek. (A képen egy gyönyörű 635Csi.)

Akadt azért egy-egy újabb példány is az oldtimer sor végén. A 8-as ilyen méretű BMW fanatizmus mellett szinte kötelező, csakúgy mint a fél évtized után megjelenő utód 6-os is.

Azért hogy az illusztris sort méltóképpen lezárják egy E9 3.0CSL parkolt a legvégén, de előtte ott állt még egy Alpina E39 is.

Ez már a 3. (nagyrészt) betonos placc. Többségében itt a különböző vendég klubbok autói parkoltak. Előtérben egy nagyon szép állapotú E38-as áll. (Lámpa nincs besárgulva, fényezés kifogástalan.)

A sarokban a BMW Performance Club Kremsal standja.

Tagjaik között volt (főként ízlésesen matricával "tuningolt") F30-as és E63 650Ci is, de a teljesen gyári állapotú (narancs indexes) E46 is ellátogatott.

A többi kremsali sem átlagos bajor volt, pl.: rajtunk kívül a másik M5 közülük került ki.

Itt a linzi BMW Club két képviselője.

Itt bújt meg két hazai márkatárs - nemkülönben szép - Comopactja is. Szélvédőjükön a szépségverseny nevező lapjával. A zsűri, az előzetesen (a belépésnél) jelzett igény esetén értékelte az autókat. (Idővel körbejárva, egyenként értékelte a parkoló autókat - nem kellett lépésenként előre araszolgatni a dög melegben, hogy a statikus zsűri értékelje őket.)

A 3. betonos állóhely végét egy - úgyszintén klubbos - Z4 zárta.

Megfigyelések:

Az osztrákoknál, az amúgy gyári állapotú BMW-k kiegészítőkkel történő ellátásakor gyakran használnak

matricákat (rendszerint az M-es színeket), de ezeket nem feltűnően, nagy méretben, hanem csak éppen még a jó ízlés határán használják. (Gyakran az új F-es szériákat is apróbb matricákkal látják el, ezek sokszor inkább reklám-matricák.)
nagyon sokszor, teljesen gyári a BMW, de a felni (már) nem gyári, hanem újabb (márkásabb) darab, vagy éppen (eredeti) Alpina felnik. Kevesen tudják, de az Alpina felnijei nemcsak azért voltak kedvelt kiegészítők anno, mert így a buchloe-i gyártó autóit akarták lemásolni, hanem mert többször lett az Alpina könnyűfém felnije Németországban az "év felnije" kategória nyertese - köszönhetően könnyűségüknek, és masszavitásuknak. S természetesen szépek is...
szeretik a fekete-vesésítést,
illetve még a kipufogók azok, amik rendszerint a gyári autón (már) nem gyáriak. (pl.: heteseken, nyolcasokon, de az egyeseken, E9..., és F3... hármasokon sem gyári rendszerek voltak. Nem beszélve a 30-36-46-okról.)

Nem elterjedt - szemben például hazánkkal:

Utólagos lökhárítók, lökitoldatok, Mfest matrica, angel eyes, oda nem illő első-hátsó lámpák, és úgy általában az emmesítés (persze csak az első lökhárító, az is fékhűtőcső, ködlámpa-takaró és aljavédő nélkül.)

Mi a zöld placcon parkoltunk le (a 90 18d lemaradt a képről.) M5-ből ottjártunkkor, mint írtam, még egy volt rajtunk kívül (a kremsali, de az nem Eisenmann rendszerrel). Nem M pakkos, s nem Cabrio/Qpé 330i rajtam kívül egy sem volt. Exkl.leder nappa belsős E46 egy sem volt, Styling 96-os felnit is csak egy szürke sedanon fedeztem fel. Azért itt már komoly "konkurencia" volt, de azért megnyugvással töltött el bennünket, hogy nem lógtunk ki propellereseinkkel, hanem minimum azonos szinten állunk velük. (Persze nem versenyeztünk, csak jó volt megállapítani, hogy nem vagyunk elmaradva.)

Azon is meglepődtünk, amin persze nem kellett volna, mivel az ott nem Magyarország, hanem Ausztria, hogy minden autó lehúzott ablakokkal, nyitva állt. Sok BMW-nek nyitva volt a motorházteteje is, úgy parkolt egész nap. Kabriók is természetesen lehúzott tetővel, tárva-nyitva voltak.

Új(abb szériájú) propelleresek sora. Feltűnően sok volt a narancssárga, piros és világosabb kék színű autókból, nem beszélve a fehérekről. (Bár a BMW gyárlátogatásunk óta tudjuk, hogy manapság a legkelendőbb szín a szürke után a fehér!)

Paul Walkerre emlékezve. (A 46-os amúgy a saját módján stílusos volt.)

A kipuff árulkodik felirat nélkül is: 650i-vel van dolgunk.

Nem egyedül látogatott el a találkozóra ez E30 M3-as sem. A 2. betonos placcon további társai voltak megtekinthetőek.

Ken Blockhoz köthető Hoonigan (utcai driftelés, sportosított autókkal) a sógoréknál mást jelent, mint nálunk. : nálunk ezt hívják úgy, hogy közel patika E36.

Előtérben két - a megfigyeléseimben leírtak szerint - módosított BMW: feliratok és felni (kipuff hiányzik.) Egyik sem emmesített, egyiken sincs rozsda, karc, egyik sem mocskos. Háttérben békésen pihengetnek, beszélgetnek a tulajdonosok.

Minden látogató egy német nyelvű útmutatót kapott belépéskor, hogy mit lehet, s mit nem szabad: pl.: drónt használni, tüzet gyújtani, alkoholosan/bedrogozva autót vezetni, dudát nyomni orrba-szájba, napközben (de főleg este 22:00 után) túráztatni az autót, füvön forogni, füstölni a gumit, driftelni (pláne nem ott, ahol az OT-s csodák álltak), üveg poharat használni a parkoló autók között (csak a sátrakban megengedett), illetve felhívták a figyelmet, hogy az autós találkozó nem játszótér, így gyerekjátékok használata sem megengedett! - s lám, mindenki betartotta, nyugodtan, kulturáltan zajlott a találkozó.

Hangok ennek ellenére voltak. Itt például a V10 M5 és Eisenmann rendszer előadásában egy beköszönést hallgathatunk/láthatunk. Ezt több elismerő tekintet is díjazta. De volt 1M és E30 M3 "kilövés" is.

Közbevetett megjegyzés:

Bejegyzésem sorait olvasva mondhatják a kritikusok: azért ilyenek az osztrák autók, mert ott van pénz. Hát ezt meg lehet cáfolni azzal a több tucat megjelent autóval, ami ugyan pl.: (E46) 318i, (E36) 316i, (E46, és E90) 320d, vagy E39 (530d), de egyrészről tiszták, megközelítőleg gyári állapotúak, és igényesek. A tisztaság kívül-belül, és hogy nem kókányolom tele homasita és teszkós kiegészítőkkel nem pénz, hanem sokkal inkább felfogás és igényesség kérdése.

Mind a 3 ritkaság! Két Z4 Coupé között egy Z3 Coupé! Szemben a fehér a 440i Gc.

440i Grancoupé (az egyetlen soros hathengeressel szerelt 4-es - az M-esen kívül.)

645Ci egyedi vonalakkal, minimális lökő toldattal. (Háttérben egy széria E46 318i Sedan, s egy rottyra optikai tuningolt E36.)

A fekete vesét leszámítva teljesen gyári állapotú ez Edition Lifestyle felszerelési szintű 320d.

A "Stoff-/Lederkombination Scritto" (antracit tetőkárpittal) is kiváló állapotban volt, csakúgy mint a csomag részét képező Styling 119-es 17 collos felni.

Ezen az E92 M3-ason a ritkább - gyárilag szürke színű - Styling 260 18-as M-Doppelspeiche volt, elől 245/40, hátul 265/40 gumikkal.

Azért nyomokban az M-pakettesítés a sógoréknál is megjelent. Ez az E46 M Pakett is majdnem összejött - csak a szürke tetőkárpit már messziről mutatja, hogy (még) nem tökéletes a művelet!

(Balra egy E30 Touring bódéjából fabrikált fél lakóautó-utánfutó-szerű valami.)

Ha valaki elfelejtette volna, hogy ki rendezte a találkozót, ez a kis zászló egy M3 tetején emlékeztetett mindenkit. :-)

Egészen ötletes - nem hivalkodó - megoldás.

6 db, különböző lelkivilágú dugattyú egy tanksapka fedélen.

Morcos M2.

Kremsali 650Ci egyedi kipufogó-rendszerrel.

A szlovén különítmény M performance csomagba öltöztett M4-ese. A fekete szín miatt a karbon kiegészítők alig kivehetőek. :-(

Alpina B6 3,5 S 3430ccm-es hathengeressel, ami 254 lóerőt tudott, s erősebb volt, mint a legizmosabb gyári M-es modell!!

A jobb oldali 335d volt. Olyannyira dominált a kék szín, hogy még a kipufogó is kék színű volt!

Gyöngyfehér fóliázású E92.

Mellette bal oldalon egy E39 M5 állt...

...hol megoldották a fék hűtését. (Az E39 gyárilag nem rendelkezik fékhűtőcsővel!)

Egyedileg tuningolt V10 M6. A felni a felemás mintájával egy külön "csoda" volt.

A felirat sok mindent elárul. :-)

Az tetszett ebben az E39-esben, hogy noha optikára úgy nézett ki mint egy M5, de nem palástolta, hogy ő Isten igazából egy 525d. (A BMW jel "beszántása" a motorháztetőn viszont nem tetszik!)

Belsőkről

Nem lenne korrekt, ha - a hazai találkozóknál is pellengérre állított - (főként) bőr belsőkről ne ejtenék pár szót. Összességében az osztrák BMW-k belterei kulturáltabbak, mint a hazaiak - bár ez nem érhet meglepetésként, miután azt már rögzítettem, hogy kívülről ápoltabbak.

Azonban elájulva itt sem voltam, attól amit láttam: volt olyan E46 fekete bőr sport belső, ami olyannyira szétrepedt, hogy látni lehetett a szivacsot. Fényesre kopott alcantara is akadt (bár, mint írtam) ezen nincs miért meglepődni: ha az alcantara elhasználódik (elkopik), akkor javíthatatlan, csak a csere segít. Viszont volt szép számban olyan belső is, ami nagyon gyönyörű állapotban volt. (Itt, csakúgy mint a hazai talik esetében, az újabb E9... és F szériákat nem néztem, mert azok jóval fiatalabbak, s egyértelmű, hogy annyira nem használódhattak el.)

Kezdésnek egy E46 Cabrio belső. Gyönyörű piros, repedés sehol sincs. (Amúgy a belső egy M3-asé. Itt ne keressünk M-es Copé belsőt, ugyanis E46 M3 esetében a Cabrio a sima E46 Cabrio sport üléseit kapta meg.)

E46 M3 belső (manuál 6-os váltóval, ami ritkaság.) Kicsit használt, de összességében remek állapotú.

Ritka E46 M-es ülés. Félig (nappa) bőr, félig alcantara - szép állapotban volt (egy amúgy nem M-es E46-ban).

E30-as beltere. Valószínűleg felújított, mindazonáltal szép, igényes belső.

E93-as Cabrio. Ez a szín- és díszlécösszeállítás tetszett a legjobban az összes kabrió közül.

Na igen, erre viszont már azt tudom mondani, hogy ez viszont már pénz kérdése (is). Nagyon sok E36-ban, ha emmes, ha nem (pl. Compact) vader ülés volt, s ráadásul mindegyik fel volt újítva (vagy szépen megőrizve). A képen látható egy kifogástalanul felújított példány. (A vader ülés, amúgy ha bőr, akkor nappa bőrből készült és csak az M-es BMW-khez lehetett extraként rendelni.)

Egy érdekes megfigyelés volt a belsők kapcsán, hogy nagyon sok BMW-ben (főként E30 és E36) egyedi (újra)bőrözéseket találhattunk, melyekhez - nem gyári - színű festés társult. Például ilyen összeállítású E36 gyárilag nem volt kapató.

De ilyen sem! (Ettől függetlenül a kivitelezés elismerésre méltó.)

Befejezésül:

Hazafele menet még megálltunk egy osztrák fagyizónál. Közel voltunk a találkozóhoz, így láttuk a szépen lassan (5 óra magasságában) hazaszállingózó BMW-ket is. Szép, volt jó volt. Elmúlt évek egyértelműen legjobb találkozója volt.

Nos, ennyi lett volna a tudósítás a másik dimenzióról. Talán érzékeltetni tudtam a hazai, és a tőlünk nyugatra lévő találkozó(k) közötti (nemcsak a pénztől függő) színvonalbeli különbséget, ami számunkra meggyőző volt, így búcsúzóul csak ennyit mondhatok: